Czóbel-kúria története PDF Nyomtatás E-mail
FacebookTwitterIWIWSatartlapGoogle bookmarkJP-Bookmark

1826-ban Czóbel László építtette. Klasszicista stílusú földszintes épület. Kétszer is átépítették, a 19. század végén eklektikus stílusban, a 20. század második felében újabb kori átalakítással, így eredeti stílusát elvesztette. Földszintes, tégla alakú, szabadon álló épület, főhomlokzata 2+3+2 nyílástengelyű, háromszög oromzatú. Hátsó, parkra néző 3+3+3 tengelyes homlokzatán terasz, széles, áttört kőkorlátos lépcsőfeljáró volt. Nyomott manzárd tetőszerkezetű. Lemezek határolta fél-és negyed hengerekből formázott széles főpárkánya a timpanonos lezárású oromfalat is keretezi. A timpanon hossztengelyének felső részén egy rozettával díszített kerek nyílás húzódik. A feltehetően kerámiából készült rozetta a teljes nyílást kitölti. A nyílást ún. „függöny” dísszel ékesített négyzetes, vakolatból kiképzett –fölül a timpanon profilos párkányához csatlakozó – keret veszi körbe. Az épület bejárata kőkeretes, liliomos zárókővel összefogott. Az egykori központi teremből jobbra és balra két-két helyiség nyílt.

Az úrilak egykor értékes régi tárgyak őrzőhelye volt. Luther és Kálvin korabeli képmásait, Vécsey generális, mint hadizsákmányt hozta hétéves háború (1756-1763) idején a wittenbergi városházáról.
Itt őrizték Simonyi óbester kardját, több pompeji vázát, egy alvó gyermeket ábrázoló márványszobrot, mely párosi márványból készült, bronzkori tárgyakat, eredeti régi festményeket, az egyik Palma Vecchió műve.. Több Mednyánszky és Büttner festmény díszítette a falakat.

Park:

A kúria körüli egykor 14 hektáros park volt, melyet Czóbel Albert telepíttetett, páratlan szépségű volt, hisz tulajdonosa pénzét nem kímélve gazdagította a parkot különleges fafajokkal. Így került a kertbe japánfenyő, tulipánfa, liliomfa, az összes hazai juhar-féle, vérbükk, kocsányos tölgy, éger, fűz stb. Az eredeti 2x2 ágú villás elágazású sétányrendszer mára teljesen megszűnt, amit a kert tervek szerint vissza kellene építeni. 

A kertben állt egy filagória is, melyet a Czóbel család állítólag Kossuth Lajos 1849-es kormányzóvá választásának emlékére építtetett, majd a költőnő, Czóbel Minka kedvelt pihenő- és versíró helye lett. A költőnő naplójából tudjuk, hogy 1913. március 12-én a parkban lévő filagóriát újjáépítették. A parkban üvegház, illetve más kisebb épület is volt.

A Czóbel-kúria ma 6 hektáros parkjában hatalmas sima levelű páfrányfenyők, vasfák, tulipánfák, platánok és tölgyek nőnek. A park úgynevezett tájképi- vagy angolkert, ma is felismerhető szentimentális jelleggel. Az állomány a háború utáni pusztítások ellenére még ma is jól őrzi keményfás ligeterdő vonásait. A helybéli és környékbeli kikapcsolódni, sétálni vágyó emberek kedvelt pihenőhelye.
A park évszázados fái alatt, kedvenc üldögélő helyén alussza örök álmát a költőnő. Méltó síremlékét 2005-ben állítatta a község, a költőnő születésének 150. évfordulója tiszteletére.
Ezen alkalomból több fát is ültettek.

Az épület eredeti funkciója nemesi lakóház volt. Az elmúlt közel száz év során többször átalakították, sőt bővítették is. Ezek a munkálatok a kezdetekben az épület gazdagodását jelentették, mert megjelenésében, használhatóságában sokkal kedvezőbbé vált. A későbbiekben viszont az épület kárára történtek ezek a munkálatok.

A kúriában korábban orvosi rendelő és könyvtár működött, szolgálati lakás és bérlakás is volt benne. Az évek során az épület műszakilag erősen tönkre ment. A belső terek elhasználódtak, a födémek egy része beszakadt, az épségben lévő helyiségek lelakott képet mutattak. A pince boltozatai beomlottak. A tetőszerkezet az állandó beázások miatt cserére szorult volna. Miután az épület elvesztette funkcióit és lakatlanná vált, a folyamatosan részleges javításokat ellenére az épületen pusztulása még jobban felgyorsult.
A helyi önkormányzat régóta törekedett a rendkívül értékes műemlék épület megmentésére, de egyértelművé vált, hogy a kúria sorsát csak a teljes körű helyreállítás oldja meg.
Az önkormányzat elsődleges célja az volt, hogy a műszaki felújításon túl megfelelő funkciót találjon az épületnek, amely méltó a reprezentatív megjelenéséhez és hasznára válik a települési elképzeléseknek is.
Az önkormányzat állami támogatás nélkül ezt a feladatot nem tudta volna megoldani. Nem maradt el az állami segítség, az utolsó pillanatban kapott támogatással a kúria megszépült, igaz szinte majdnem teljesen újjá kellett építeni. Mára régi szépségében tündököl, helyet adva a Czóbel Minka életét, munkásságát bemutató emlékkiállításnak. Az épület szalonja közösségi térként szolgálja a lakosságot, ünnepi rendezvények színtere lesz. Helyet kapott községünk szülöttének, Hajnal Mihály festőművésznek az állandó kiállítása is.
A felújított Czóbel-kúriát Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter úr ünnepélyes keretek között adta át 2016. november 18-án.

A Kúria régi állapotában:

A Kúria átadása (2016):

 
Ma 2017. július 24., hétfő, Kinga és Kincső napja van. Holnap Kristóf és Jakab napja lesz!

Községünk jeles épületei

Anarcsi Hirmondó

anarcsi hirmondo 2013 12